„Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem milyen drága kincs a boldogság.” (Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg)
Keresztény emberként készülődünk Krisztus születésének, első eljövetelének megünneplésére és felkészítjük szívünket Krisztus második eljövetelére.
„Eljön, nem késik.” Pedig lehetséges, hogy úgy élünk meg időszakokat, hogy Isten késedelemben van… főként akkor érezzük így, ha némának, távolinak, passzívnak érzékeljük Őt. Amikor nem úgy lép, ahogy vártuk, vagy reméltük, vagy úgy érezzük imánk, kérdéseink, kiáltásaink nem jutnak el hozzá. Krisztus születése előtt hosszú időn keresztül nem volt Isteni kijelentés népe között, nem hoztak a próféták üzenetet… míg csak eljött a pillanat és jó hírt hozott az angyal: „Hirdetek nektek nagy örömet…!”
Ha mindennapjaidban hasonló kérdésekkel küzdesz, bátorítson az Ézsaiás 40. részében levő üzenet, ahol Izrael fiai Isten megszólítására (letelnek a fogság napjai) valószínűleg lemondóan legyinthettek, mert azt gondolták: „rejtve van sorsom az Úr előtt, nem kerül ügyem Isten elé.” Az elcsigázott, fizikálisan és talán szellemileg is zsibbadt nép nehezen tud lelkesedni Isten ígéretére, mert tapasztalataiban nincs benne Isten cselekvő közelségének megélése.
Pedig Ő eldöntötte: húz egy vonalat és mostantól másként folytatódik a történet. Közeljön, szabadító cselekvése megérkezik népe közé, ezzel bátorítja az Övéit: „Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az Úr? Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul…” (Ézsaiás 40, 27-31)
Isten ezekben a mondatokban bemutatkozik, mint örökkévaló, teremtő, fáradhatatlan és hatalmas Király és bemutatkozik mint aki erőt adó, felemelő, gyermekeit bátorító, megerősítő Apuci. Hatalmas Isten, és Szerető Atya. Ugyanezt a kettősségét olvasom egy lappal korábban a 10-11. versben, érdemes megnézni!
És itt vagyunk, várjuk Krisztus megérkezését, aki szabadítónk, hatalmas Urunk és szerető, kegyelmes megváltónk. Ha úgy érzed magad, hogy „rejtve van sorsod az Úr előtt”, tudd meg: Isten ismeri helyzeted, tervez veled és célja van életeddel! Légy bizalommal és hagyd, hogy megújítson, felemeljen. Készülődhetünk a nagy találkozásra, izgalommal fedezhetjük fel a Vele való kapcsolódásunk örömét és benne, valamint tőle kapott kincseinket.
Liptai Gábor
ügyvezető
Baptista Menedék Szolgálat