MiniInterjú az ukrán menekültekről

Immár több, mint 3 hónapja tart az orosz-ukrán háború. Az érkező menekültek befogadásában a Baptista Menedék Szolgálat is részt vállalt. Az elmúlt hónapok tapasztalatairól Tóthné Frank Anikót, a Menedékvárosban működő intézmények vezetőjét kérdeztük.

Milyen előkészületek voltak szükségesek és mennyire tudtatok felkészülni a menekültek fogadására?

Az orosz-ukrán háború kitörésével a Baptista Menedék Szolgálatnál azonnali kérdésként merült fel, hogy hogyan tudnánk segíteni a menekültek fogadásában, ellátásában.  A segítés gondolatára a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal és a járási önkormányzatok polgármesterei közös együttműködésre kértek fel minket, mivel a hátrányos helyzetű emberek segítése egyébként is a profilunkba tartozik. A helyzetre reagálva a Menedékvárosban 5 lakást 24 órán belül – a segítők éjjel-nappali közreműködésével – fogadásra alkalmassá tettünk, így összesen 30 fő elhelyezését tudtuk vállalni. A munkatársak, a közfoglalkoztatási program résztvevői, valamint a lakóközösség közös összefogása révén a lakások festése, kitakarítása és felkészítése a befogadásra teljes mértékben megvalósulhatott.

Kik és mikor érkeztek hozzátok?

A lakások felkészítését követően már másnap érkeztek a háború elől gyermekeikkel menekülő édesanyák. Első körben 15 fő, majd néhány napon belül még 10 fő érkezett Ukrajnából. A 2 hónap alatt összesen 25 főt láttunk el és támogattunk átmeneti szálláshely biztosításával.

Milyen nehézségekkel kellett szembenéznetek a helyzet kapcsán?

A segítségnyújtás mellett való döntés egyúttal a férőhelyek előkészítését és a folyamatos ellátás fenntartáshoz szükséges feladatokat is magukkal hozták, ami nagyon sok emberi és anyagi erőforrást igényelt. Hála Istennek ezek a szükségek időben fedezésre kerültek, magánszemélyek, civil szervezetek, karitatív szervezetek, önkormányzatok és a környékbeli baptista gyülekezetek közreműködésével. Ami nehézséget okozott még, az az érkező családok lakóközösségünktől eltérő kulturális és szociális viselkedésében nyilvánult meg. Nehéz volt az intézményi házirendet a menekülti jelenléttel integrálni. A menekült családok szemszögéből pedig a legfőbb nehézséget a kint maradt családtagokkal történő kapcsolattartás és az életük iránti aggodalom okozta.

Milyen segítségek, támogatások érkeztek és hogyan tudtátok használni őket?  

A Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal mentorokat jelölt ki a menekült családok mellé, akik a mindennapi életvitelükben és az ügyeik intézésében segítettek, ezzel is tehermentesítve az intézmény munkatársait. Nagy segítség volt a gyermekeknek szervezett napi foglalkozások megtartásai is. A különböző felhívásokra nagyon sok támogatás érkezett: mosógép, játék, ruházat, gyógyszerek stb. Hálásak vagyunk a magánszemélyektől, illetve különböző szervezetektől érkezett pénzbeli támogatásokért is, melyek a fenntartáshoz szükséges rezsiköltségek, tisztasági szerek és élelmiszerek fedezésében is segítettek minket.

Milyen a jelenlegi helyzet?

A menekült családok folyamatosan hagyták el az átmeneti férőhelyeket. Vannak, akiknek lehetőségük adódott összeköltözni családjukkal, vannak, akiknek sikerült munkahelyet és albérletet találniuk és vannak olyanok is, akik úgy döntöttek, hogy visszamennek Ukrajnába. Így vagy úgy, de mindenki talált tartósabb megoldást a helyzete biztosítására.

Van-e olyan tapasztalatod, amit szívesen megosztanál velünk?

Köszönjük szépen mindenkinek, aki bármely formában részt vett és mellénk állt a menekültek segítésében. Nagy örömmel töltött el minket a társadalmi összefogás és annak megélése, hogy nem vagyunk egyedül ebben a helyzetben. Az azonnali segítségek, a nyitottság, a pozitív reakciók mind-mind nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy szolgálatunkat minél gördülékenyebben és örömmel tudjuk végezni. Nagyon köszönjük!

Tóthné Frank Anikó – Boda Gábriel