Elismerések szociális területen: Huszár Géza

A Magyarországi Baptista Egyház a szociális munka napja alkalmából a szociális területen végzett kimagasló szolgálata elismeréseként Balogh Lajos díjban részesítette Huszár Gézát, a Menedék Alapítvány egyik alapítóját. Huszár Géza úttörő személyiség, önzetlen, elhivatott munkájával jelentős részt vállalt a legújabb kori magyarországi szociális munka megteremtésében. Részt vett a Menedék szociális és gyermekjóléti intézményeinek létrehozásában, munkája révén létrejött a kiskunmajsai Menedékváros. Mindig harcolt az elesettek érdekében, fontosnak tartotta, hogy Krisztus szeretetével, irgalmasságával segítsen és megismertesse a szabadulás útját.

„…Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, jövevény voltam és befogadtatok…, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is, velem tettétek meg.” – mondja Jézus Máté evangéliumában; ez volt az a rész, amit olvasva Huszár Géza 1986-ban végleg úgy döntött, hogy otthagyja pedagógusi állását, és csak a rászorulókkal foglalkozik.

Huszár Géza a kezdetektől, már pedagógusként is, aktív szerepet vállalt a kallódó ifjúság mentésében (pl. osztályfőnökként megkereste a csavargó diákjait, majd otthonába fogadta és gyülekezeti segítséget szervezett a várandós, otthonról elzavart lánynak, aki így nem adta intézetbe gyermekét). Szervezett formában legelőször 1984-ben a budafoki baptista imaházban induló és mai napig működő Teaklub volt az a hely, ahol az utcáról betért, céltalan fiatalok zsíroskenyér és tea mellett beszélgethettek, pingpongozhattak, különböző koncerteken, programokon vehettek részt úgy, hogy minden héten szólt az örömhír is. Ennek vezetője, motorja volt Géza évtizedeken át. A további új lehetőségek létrehozásában korszakalkotó ötletekkel, aktív és kemény fizikai munkával vállalt szerepet, úgy, hogy sem jogszabályi háttér, sem gyakorlati példák, megoldások nem álltak
rendelkezésre.

Mindig harcolt az elesettek érdekében, ha kellett a bíróságra ment, vagy dolgozni a rászorulóval, óvodába, iskolába az anyukákkal az igazgatóhoz, költöztetett, szöktetett és számtalan további dolgot tett, éppen mire volt szükség. Mindig fontosnak tartotta, hogy Krisztus szeretetével, irgalmasságával segítsen és megismertesse a szabadulás útját. A rászorulók között élve saját életpéldájával mutatott utat és lehetőséget a teljes életre. Hosszú évtizedek óta tartó, mai napig aktív szolgálata nyomán számtalan ember jutott új életre és lett aktív gyülekezeti tag, valamint hasznos tagja a társadalomnak.